Eredményes volt az a háromnapos rendezvény, amelyet Marosvásárhelyen tartottak RMDSZ-politikusok valamint az erdélyi egyházak és közélet jeles személyiségeinek részvételével. Jeles magyarországi és hazai előadók, illetve lelkészek - dr. Sulyok Elemér, dr. Goják János, dr. Holló László, dr. Vass Csaba, Soós Károly, Kovács K. Zoltán, Csernák Béla, Böjthe Csaba, Papp László, Bara László, Kató Béla, Szász János, Márton András, valamint Csató Béla főesperes, a rendezvény házigazdája - tartottak előadást, jan. 18-án pedig dr. Jakubinyi György érsek vezetésével került sor ünnepi szentmisére. A legfőbb konklúzió, hogy mi és egyház, mi és RMDSZ együtt vagyunk, és nem a barikád két oldalán - összegezte a tanulságokat Markó Béla, az RMDSZ elnöke. bennünk levő keresztény emberkép felismerésével és kimondásával cselekedhetünk az erdélyi magyarság javára - hangsúlyozta Markó Béla. /(bodolai): Kereszténység és közélet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./
2002. március 11.
Márc. 8-án Marosvásárhelyen, a Cserealji Református Egyházközség tanácstermében Papp László római katolikus plébános által elindított evangelizációs program keretében bemutatták a Magnificat a Kárpátokban című rockopera hangfelvételét. Papp László plébános havonta tart evangelizációs szolgálatot Kolozsváron az Egyetemi Lelkészségen és Marosvásárhelyen. A Magnificat a Kárpátokban című rockopera szövegét Papp László plébános írta, zenéjét Sárosi Péter szerezte. A mű legfőbb üzenete, hogy a szeretet forrása Isten, melynek megélése a családban a legteljesebb. /(mezey): Magnificat a Kárpátokban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./
2002. október 17.
Szőcs Géza javasolta, hogy Budapesten állítsák fel az 1956-os forrdalaom reprezentatív emlékművét. Ez az emlékmű Magyarország egyik új szimbóluma lehetne. "Ennek az alkotásnak a főváros egyik legjobban látható pontján kellene hirdetnie minden itt élő és minden errejáró számára, hogy kis népek is képesek nagy tettekre. Ez a világraszóló, XXI. századi új Szabadság-szobor, mint látomás, kihívás és feladat, talán képes lesz egyesíteni a nemzetet..." "Első körben azokat szeretném megszólítani, akiknek élete, személye, sorsa, életműve szorosan kötődik 1956-hoz, 1956 előkészítéséhez és emlékének ébrentartásához - s ha javaslatom ezek egyetértésével találkozik, meglesz annak az esélye, hogy átfogó társadalmi, politikai és kulturális konszenzus teremtse meg azokat az alapokat, amelyeken felépülhet az emlékmű...". A felhívás aláírói: Faludy György; Halda Aliz - a Nagy Imrével együtt kivégzett Gimes Miklós menyasszonya; Gyenes Judith - Maléter Pál özvegye; Király Béla - az 1956-os Nemzetőrség főparancsnoka; Jánosi Katalin - Nagy Imre unokája; ifj. Bibó István - Bibó Istvánnak, a Nagy Imre-kormány miniszterének fia; Pongrátz Gergely - a Corvin-köz parancsnoka; Szilágyi Júlia - Szilágyi Józsefnek, Nagy Imre mártír munkatársának lánya Az 1956-os emlékművel kapcsolatos felhíváshoz eddig csatlakoztak: Barta Tibor agysebész; Benyhe István tanár-közgazdász; Bodor Ádám író; Bollobás Enikő egyetemi tanár; Csicsery-Rónay István író; Csoóri Sándor költő; Entz Géza művészettörténész; Eörsi István költő; ifj. Feszt László képzőművész; Amedeo Di Francesco egyetemi tanár (Nápoly); Félicie M. de Gérando-Teleki műfordító; Herner János irodalomtörténész; Illyés Mária művészettörténész; Kalapáti Ferenc költő; Kemény Katalin író; Kertész Imre író; Kodolányi Gyula költő; Kolozsvári Papp László író; Lászlóffy Aladár költő; Orbán György zeneszerző; Thomas Ország-Land újságíró; Hans Henning Paetzke műfordító; Pekár István, a Duna Televízió elnöke; Rajk László műépítész; Selmeczi György zeneszerző; Szakály Sándor történész; Szepes Erika esztéta; Szerdahelyi István esztéta; Szeremley Huba vállalkozó; Szilágyi Sándor szerkesztő; Szörényi László irodalomtörténész; Takács Jenő zeneszerző; Tempfli József püspök; Tőkés László püspök. Aláírom, ha ez az emlékmű nem a kommunizmus megreformálásának, hanem legyőzésének szimbóluma akar lenni - mondta Pongrátz Gergely. Ám a helyszín inkább a Városligetnél, a Sztálin-szobor helyén lenne megfelelőbb - vélekedett a Corvin-köz parancsnoka. Végül megegyeztek abban, hogy ez utóbbi inkább egy 56-os emléktemplomnak lesz méltó helyszíne - olyannak, csak nagyobbnak, amilyent Kiskunmajsára tervezett Csete György. Egyébként Kiskunmajsán van az ország egyetlen 1956-os múzeuma, melyet Pongrátz Gergely maga hozott létre. /Felhívás az 1956-os emlékmű létrehozására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
2002. december 7.
Két antológia is megjelent az elmúlt hetekben. Az egyik, Az álmok szállodája az erdélyi magyar költészetet, a másik, a Lassított lónézés az erdélyi magyar elbeszélőket mutatja be. Mindkét kötet 1918-2000 közötti időszakot öleli fel, a Kalota Könyvkiadó /Kolozsvár/ gondozásában. A verses antológiát Balázs Imre József, a prózát Demény Péter állította össze. A két fiatal költő új szempontok szerint próbálta átrendezni az erdélyi magyar irodalmat. A kanonizálás első lépcsője mindig az antológia. Balázs Imre József válogatásába felvett néhány bánsági avantgardistát, emellett sok igazolatlanul hiányzó van a /Tompa László, Gellért Sándor, Páll Lajos, Magyari Lajos/. Demény Péter prózaantológiájában már a nagy nevek is hiányoznak, így Nyírő József, Kolozsvári Papp László, Berde Mária, Kocsis István vagy Wass Albert (!). /Bogdán László: Lassított lónézés az álmok szállodájában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7.) Balázs Imre József antológiát állított össze Álmok szállodája címen, Németh Júlia úgy értékelte: "nyugodtan rábízhatjuk magunkat." A kötet bevezető tanulmánya a részleges átértékelés szempontjait is felveti, s ebben a vonatkozásában annak az avantgárd vonulatnak néhány költőjét is felvonultatja. /Németh Júlia: Álmok szállodája. Válogatás 82 év költői terméséből. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ Úgy látszik, átveszik a magyarországi liberális irodalmi "kanonizálást": értékes magyar alkotók kihagyása és avantgárd írók felnagyítása.
2003. május 19.
Máj. 17-én Gyökerekből megújuló nép címmel evangelizációs napot szervezett Marosvásárhelyen a Mustármag-Kairosz Közösség és a Deus Providebit Tanulmányi Ház. Czakó Gábor budapesti író, a Duna TV Beavatás című műsora szerkesztőjének előadása zárta a napot. A Mustármag-Kairosz Közösség 1993-ban született óvónő-, tanítóképzős diákokból. Papp László nagyenyedi plébános a plébánián adott otthont ennek a kezdeményezésnek. Több együtt lakó diákcsoport alakult 2000-től Kolozsváron, 2001-től Marosvásárhelyen, mások külön élnek, hetente találkoznak, életüket megosztják és bekapcsolódnak az evangelizációs megújulás szolgálatába. Marosvásárhelyen az evangelizációra való felkészülés és az alkalmankénti találkozás a jellemzőbb. Czakó Gábor író, a Mozgó Világ egykori szerkesztője, sok kiváló könyv, mint A sárkánymocsár ura, Luca néni föltámadása című regények szerzője a kommunikációról, nyelvi fogalmakról, elvontabb kérdésekről beszélt. /(lokodi): Czakó Gábor író a Deus Providebit Ház vendége volt. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./
2003. május 25.
Máj. 17-én ünnepelték tí éves fennállásukat a "mustármagok", Mustármag-Kairos közösség a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Házban. Papp László lelkipásztor hangsúlyozta: a közösség fő célja az evangéliumban gyökerező magyar népi lelkiség ápolása. Papp László előadásának alapvető gondolata: a megmaradáshoz feltétlenül hozzátartozik a megújulás, az újjászületés. Isten igéjének meghallása a keresztény életének fő célja kell hogy legyen. Az ünnepnapot Czakó Gábor (a Duna TV Beavatás című műsorának szerkesztője) által tartott evangelizáció zárta. /Bereczki Gyöngyvér: Tízéves a Mustármag-Kairos közösség. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 25./
2003. augusztus 16.
Mint az utóbbi időben minden évben, e hét végén ismét megtartja találkozóját az a Castellum Alapítvány, amelyet a történelmi erdélyi családok leszármazottai hoztak létre. A Maros megyei Gernyeszeg község református templomában aug. 16-án Fehér Dániel lelkész hirdet igét. Majd Papp László, marosvásárhelyi római katolikus lelkész köszöntője hangzik el. A rendezvényt Haller Béla tanár, a Castellum Alapítvány elnöke nyitja meg. Spielmann Mihályt történész, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár vezetője arról az időszakról tart előadást, amikor Erdély a Habsburg Birodalom része lett. Gudenus János József genealógus tart előadást a magyar nemesség jelenkori életéről. Aug. 17-én Castellum Alapítvány tagjai kirándulást tesznek, felkeresik a keresdi Bethlen-kastélyt, az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyt és a református templomot, majd Gernyeszegen szentmisével zárul az idei találkozó. /(Máthé Éva): A Castellum Alapítvány találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
2003. augusztus 19.
A hét végén újra egybegyűltek a történelmi családok leszármazottai Gernyeszegen, a nyolcadik Castellum-találkozón. 1993-ban született az ötlet, hogy az egykori erdélyi arisztokráciához, valamint más nemesi rétegekhez tartozók, leszármazottak újra találkozhassanak, felvegyék egymással a rég megszakadt kapcsolatokat. Papp László, akkori nagyenyedi plébános kezdeményezésére alakult az alapítvány, melyet csak 1999-ben sikerült bejegyeztetni. A szervezet időközben, Papp László áthelyezését követően Marosvásárhelyre költözött. Csató Béla római katolikus főesperes a Deus Providebit Házban, Szász Zoltán református esperes a Szabadi úti gyülekezeti házban biztosít helyet az alapítványi gyűléseknek. A Castellum aktív szereplője az erdélyi irodalmi életnek, rendszeres tevékenységéhez tartoznak a negyedévenkénti teadélutánok, valamint az évenkénti két irodalmi est szervezése, amelyen történelmi családokból származó írók monográfiás bemutatását hallhatja a nagyközönség. Bánffy Miklós, Kemény János, Wass Albert, Vita Zsigmond, Kemény Zsigmond, Jósika Miklós életrajzát követően a közeljövőben az erdélyi emlékírók következnek. Van még erő az arisztokráciában, létezik még cselekvő lendület a nemességben. Vannak, akik már elkezdtek gazdálkodni nehezen visszaszerzett földjeiken, pl. Apor Csaba, mások, mint Kálnoky Tibor, hazajöttek. Kálnoky elmondta, nyolc évig perelték vissza földjeiket és a kastélyukat. Most restaurálják a kastélyt és visszakaptak néhányat a miklósvári házak közül is, itt vendégfogadót rendeztek be. Amerikai állampolgáro k, de itt rátalált a gyökereire, hazajött. Hitnek kell lennie és hazaszeretetnek, vallja. /Nagy Botond: Romos kastélyok, éledő nemesség. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./
2003. december 11.
A Magyar Tudományos Akadémia köztestülete tagjai közé választotta dr.Higyed István nyugalmazott lugosi lelkipásztort. Az egyház- és közösségépítő református pap a szűkebb pátriája művelődési életében betöltött szerepe mellett irodalom- és egyháztörténeti kutató munkájával vívta ki magának a rangos elismerést. Dr. Higyed István 1929-ben született Temesváron, ahol a piaristák iskolájában alapozta meg műveltségét. Teológiai tanulmányait Kolozsváron végezte. Diplomája megszerzése után segédlelkész Temesváron, parókus Bodófalván, majd Székelyhídra pályázik, rövidesen az érmelléki kerület esperese lesz, azután Nagyvárad-Újváros következik s a püspök-helyettesi beosztás. Ekkor Papp László püspök még a tartomány területéről is elűzte. Higyed István 1968-ban került vissza szülőföldjére, s lugosi lelkipásztorként szolgált 32 évet. Papi teendői mellett a város művelődési életének szervezőjévé vált. Jeles papelődje, Szombati-Szabó István, a két világháború közötti időszak jelentős költője hagyatékának feltárását végezte el. 1990-ben emléktáblát állítottak a templom melletti régi parókia épületére, ahol a pap-költő lakott. 1992-ben a lugosi magyar irodalmi kör felvette Szombati-Szabó István nevét. 2002-ben dr. Higyed István terjedelmes monográfiát jelentetett meg Szombati-Szabó István életpályájáról Szomorú szerelmes igric címen. A 2003-as év újabb sikereket hozott: napvilágot látott a költő Összegyűjtött verseinek kötete dr. Higyed István gondozásában, hazaszállították Budapestről a költő és felesége hamvait, s síremléket állítottak a templomkertben, felavatták a költő hagyatékából megalapozott és róla elnevezett egyházi könyvtárat, halála után Pro Ecclesia-díjjal tüntették ki a versíró papot. Dr. Higyed István Lugos díszpolgáraként az általános elismerés légkörében a harmadik Szombati-Szabó István könyvön dolgozik, amely prózai írásokat és egy drámát tartalmaz. /Szekernyés Irén: Elismerés dr. Higyed István lelkipásztornak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./
2004. január 14.
Tízéves a Castellum Alapítvány, az erdélyi magyar történelmi családok egyesülete. Torma Miklós ügyvezető alelnök elmondta, hogy az évfordulóra március elején fognak emlékezni, egyszerre az 1949. márciusi kitelepítés 55. évfordulójával. 1949. március 2-áról 3-ára virradó éjjel az összes nemesi családot kitelepítették, kényszerlakhelyre hurcolták, ahol személyazonossági igazolványába bekerült a félelmetes két betű: D.O., vagyis domiciliu obligatoriu, ami kényszerlakhelyet jelentett. Ez az intézkedés 1963 végéig hatályban maradt, majd enyhült a gyakorlati alkalmazása. 1989 után az összes politikai üldözöttnek – romániai viszonyok között – jelentősebb pénzösszeget havi illetmény formájában biztosítottak. Majd sorban jöttek más kárpótlási törvények is, de a gyakorlati alkalmazásuk csaknem teljesen elakadt. Kevés család esetében történtek meg a visszaszolgáltatások. A minisztériumok igyekeznek fékezni a sokat módosított törvények előírásainak alkalmazását. Papp László nagyenyedi plébános 1992-ben megkezdte a szervezési munkát: levelek százait küldte el a történelmi családok tagjainak, majd 1993 októberére meghirdette az első, lelkigyakorlattal összekötött találkozót Nagyenyedre. A kezdeményezés sikerrel járt, még három találkozó zajlott le Nagyenyeden, majd Papp László 1998-ban megalakította a jogilag bejegyzett Castellum Alapítványt. A szervezetet a nemes és haladó hagyományok felkarolásának, ápolásának szándékával hozták létre. /Komoróczy György: Tízéves a Castellum Alapítvány. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./
2004. július 27.
A gyulafehérvári érsekség Balánbányára vezényelte Nagyenyed eddigi plébánosát, Bálint Emil atyát, aki öt éve szolgál a Fehér megyei településen. A hívek attól tartanak, hogy papjuk távozásával megszakad az a folyamat, amelynek eredményeként megteltek a nagyenyedi templom padsorai. A hívek büntetésnek érzik népszerű papjuk elhelyezését, ezt Jakubinyi György érseknek címzett nyílt levelükben is megfogalmazták. Öt évvel ezelőtt hasonlóan drámai periódust élt át a ma több mint háromszáz lelket számláló nagyenyedi katolikus hitközösség. Akkor Papp László plébános elmenetelét fájlalták, akit igazi építő embernek tartottak. Az ő idejében indult el a Mustármag mozgalom, az ő nevéhez fűződik a Történelmi Családok Castellum Alapítványa is, amelynek keretében rendszeresen működtek az időseknek, házasulandóknak és fiataloknak szánt lelkigyakorlatok. Amikor 1999-ben Papp Lászlót Marosvásárhelyre helyezték, ötszáz aláírással megerősített kérvényben folyamodtak az érsekhez, Papp László maradását kérve. Ilyen körülmények között érkezett Nagyenyedre a fiatal Bálint Emil, akit azután hamar megszerettek. Amíg Papp Lászlót templomépítőnek nevezték, Bálint Emilre közösségépítőként gondolnak az enyediek. A nagyenyediek küldöttséget menesztettek Gyulafehérvárra – eredménytelenül. Bálint Emil plébános fegyelmezetten vette tudomásul az érsekség döntését, de fájlalja, hogy el kell válnia híveitől. /Lukács János: Emil atya távozását fájlalja Nagyenyed. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./ „Túldramatizálják a helyzetet a nagyenyedi hívek” – nyilatkozta Potyó Ferenc általános érseki helynök. Bár az áthelyezésekről minden esetben Jakubinyi György érsek dönt, az ilyen értelmű javaslatokat Potyó Ferenc teszi meg. Indoklása szerint a döntést két szempont szerint hozták meg. Az egyik az volt, hogy idén szokatlanul sok, 17 újmisés végzett a teológián, akiket káplánként el kellett helyezni, másrészt pedig Szabó Dénes maga kérte, hogy szeretne szülőfalujához, a Nagyenyed melletti Türhöz közelebb kerülni. Potyó Ferenc emlékeztetett, öt évvel ezelőtt éppen Bálint Emil odahelyezése ellen ugyanígy tiltakoztak. /D. Balázs Ildikó: Potyó Ferenc: nem történt tragédia. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./
2004. augusztus 16.
A hét végén – akárcsak az előző esztendőkben – a Maros megyei Gernyeszegen tartotta meg találkozóját a Castellum Alapítvány, melyet az erdélyi nemesi családok leszármazottai hoztak létre. A Csép Sándor újságíró, rádió- és tévériporter vezetésével zajló ünnepségen a helyi református templomban a házigazda, Szász Attila református lelkész és Papp László marosvásárhelyi római katolikus lelkész köszöntötte a vendégeket. Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke mondott üdvözlő beszédet, és dr. Romsics Ignác budapesti történész tartott előadást Erdély a magyar és a nemzetközi politikában 1919 és 1945 között címmel. Ezután dr. Kovács András kolozsvári történész Az én házam – az én váram címmel szólt a nemesi családok történelemformáló szerepéről, életéről, hányattatásairól. Megnyílt Polgár Marianne budaörsi grafikus Magyar családi címerek című kiállítása. A találkozó résztvevői meglátogatták a paszmosi Teleki kastélyt, a nagysajói Kemény kastélyt, az árokaljai Bethlen kastélyt, és más olyan nevezetességeket, amelyek a régi nemesi családokhoz kapcsolódnak. /(Máthé Éva): „Az én házam – az én váram” = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
2005. március 10.
Kolozsvár huszadik századi arcát mutatta be Kántor Lajos Fellegek a város felett /Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004/ című könyve. A könyvforgalmazás mai helyzetében valószínűtlen, hogy eljut az erdélyi olvasókhoz. Kántor Lajos végigpásztázza a huszadik századi magyar prózát, s kiemeli azon szerzőket, akiket Kolozsvárhoz a születés, a neveltetés, vagy későbbi találkozás folytán maradandó emlékek fűznek, segítségükkel elmondható, mi is történt ezzel a várossal az elmúlt században. A könyvben Bánffy Miklós, Szabó Dezső, Kuncz Aladár, Tamási Áron, Laczkó Géza, Kolozsvári Grandpierre Emil, Passuth László, Ligeti Ernő, Kacsó Sándor, Ignácz Rózsa, Cs. Szabó László, Hunyadi Sándor, Nagy István, Bálint Tibor, Mester Zsolt, Tóth Imre, Lászlóffy Aladár, Köntös Szabó Zoltán, Kolozsvári Papp László, Csiki László, Kiss János, Orbán János Dénes, Balázs Imre József és Vida Gábor vall a városról. Egy elképzelt Kolozsvár-antológiába nyilván Kántor Lajos is több nevet tudna még bevenni. A könyv végén „hiányjegyzékben” ő maga említ még 21 írót /Nyírő Józseftől Visky Andrásig/. A Kántor könyvét méltató Dávid Gyula hozzátette, a tavaly megjelent, Sass Péter szerkesztette rokon-témájú antológiából /Város a Szamosnál, Noran Kiadó, Budapest/ még 17 írót hozzáírhatnánk. De Kántor könyve nem lexikális teljességre törő antológia. /Dávid Gyula: Fellegek a város felett – Kántor Lajos új könyve. = Helikon (Kolozsvár), márc. 10./
2005. április 11.
Elhunyt Kolozsvári Papp László /Kolozsvár, 1940. márc. 18. – Budapest, 2005. ápr. 8./ kétszeres József Attila-díjas író, műfordító. A temesvári Állami Magyar Színház dramaturgjaként, majd színészeként dolgozott 1962 és 1967 között, ez utóbbi évben Magyarországra, Budapestre települt. Az írót hosszan tartó, súlyos betegség után, 65 éves korában érte a halál. Kolozsvári Papp László a magyar tv2 művészeti igazgatójaként működött 1992–1993-ban, az MTV körzeti és kisebbségi műsorigazgatóságának igazgatóhelyettese volt 1993-tól 1994-ig, 1994 után a regionális műsorok főszerkesztőségének helyettes vezetőjeként dolgozott. A Magyar Írószövetségben 2001-ben az elnökségbe választották. /Elhunyt Kolozsvári Papp László. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2005. április 12.
Dr. Péter Miklós református lelkész, egyetemi tanár gyermekkorát Sepsiszentgyörgyön töltötte, majd Nagyváradra költözött családjuk. Kolozsváron él. A rádiózással a nagyváradi vezetékes rádió révén került kapcsolatba, Boross Zoltánnal együtt. Két külvárosi stúdiója volt ennek a vezetékes rádiónak, a város két részét így fedték le. Boross Zoltán megmaradt a pályán egészen a nyugdíjazásig, ő pedig ötvenéves szünet után kezdett el ismét rádiózni. Péter Miklós református teológus lett Kolozsváron. Az 1956-os forradalommal való együttérzése jeléül novemberben fekete szalagot tűzött ki, amiért 14 évi kényszermunkára ítélték. A börtönből szabadult lelkészeket az egyházban gyanakvással fogadták, Papp László püspöksége alatt nem is lehetett másként. Péter Miklós hangsúlyozta, amit a börtönben lelkileg és szellemileg nyert, azt egyetlen más iskolában sem kaphatta volna meg. A börtönben gróf Tisza Györggyel nagyszerűen lehetett beszélgetni a 20. század magyar történelméről, bel- és külpolitikájáról. Roppant tájékozott volt. Őt azért ítélték el, mert adventista prédikátor lett. /Fábián Tibor: Egy darab történelem. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 12./
2005. május 18.
65 éves korában elhunyt Papp László, írói nevén Kolozsvári Papp László /sz. Kolozsvár, 1940. márc. 18./. 1962-ben szerzett diplomát a marosvásárhelyi színművészeti főiskolán, 1967-ig játszott is színpadon, a temesvári társulat titkára, majd dramaturgja lett. Áttelepült Budapestre. Előbb románból, majd franciából, angolból kezdett fordítani műveket az Európa Könyvkiadó számára, majd megjelentek saját írásai. Az 1988-ban megjelent Malomárok című regényében Kolozsvár ismert alakjai tűntek fel. Kolozsvári Papp László Holló úr /Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 1997/ című könyvének alcíme: Tizenkét kolozsvári történet. /Szathmáry János, Gyergyószentmiklós: Elment a mi Papp Lacink is. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2005. június 23.
Kolozsvári Papp László /Kolozsvár, 1940. – Budapest, 2005./ színész lett Temesváron, majd Pestre távozva író. Írt és fordított egész életében, fáradhatatlanul. Regényei között remekművek is akadnak, mint a kolozsvári gyermekkorát idéző Malomárok vagy a kilencvenes évek közepén megjelenő Bűvös vadásza. Fő műve a Holló úr címmel megjelenő és a Kleotéra történetével folytatódó kolozsvári ezeregyéjszakája. Hősei egy kolozsvári asztaltársaság tagjai, ülnek és mesélnek. Kolozsvári Papp Lászlót szülőföldjén még ma sem ismerik eléggé, noha Holló úr című könyvét idehaza jelentette meg. /Bogdán László: Madarak voltunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./
2005. augusztus 11.
Az 1948-ban kilakoltatott, száműzött, megsemmisített erdélyi arisztokrácia, valamint a közép- és kisnemesi családok leszármazottai által alapított Castellum Egyesület a tizedik találkozójára készül. Torma Miklós, az alapítvány ügyvezető elnöke a kezdetre emlékezett. 1993-ban Nagyenyeden szolgált Papp László plébános. Ő szervezte meg először a családok találkozóját. Hagyománnyá vált az évenkénti találkozás, a ’93-as elsőt 1998-ban és ’99-ben követte a többi, akkor még Nagyenyeden. Miután az alapítvány székhelyét Marosvásárhelyre tették át, Gernyeszegen, a Teleki-kastély melletti református templomban folytatták a találkozók megszervezését. Szeretnék megőrizni a hagyományokat, a családi kapcsolatokat, megtárgyalják a tulajdonjogi kérdéseket, közösségük történetét. A részt vevő leszármazottak 30-35 százaléka külföldről érkezik. A legtöbben Magyarországról, de jönnek Nyugat-Európából és a tengerentúlról is. A találkozó első napját a tudományoknak és kultúrának szentelik, évenként más és más előadókat hívnak meg a találkozóra, másnap pedig bejárják Erdély egy részét. Az összlétszám évről évre nő, meghívóval érkeznek a résztvevők, most 200 fölötti lélekszámra számítanak. /Nagy Botond: A világutak Erdélybe vezetnek. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./
2005. november 1.
Október 29-én Budapesten a Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban Csányi Tamás karnagy szervezésében, a Magyar Katolikus Rádió támogatásával hangversenyre került sor a „Házsongárdi temető síremlékeinek megújításáért”. A fővédnökséget Tőkés László püspök vállalta, bevezető szavaiban szólt a temető jelentőségéről és a Házsongárd Alapítvány áldozatos munkásságáról. A népes közönség soraiban megjelent Mádl Ferencné Dalma asszony is. A jótékonysági előadást a baróti Transylmania együttes rekesztette be. Az együttes részt vett az előző napi, erdélyi árvízkárosultak javára rendezett Papp László Sportcsarnok-beli nagyszabású koncerten is. /Hangverseny a Házsongárd Alapítvány támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./
2006. január 20.
A Kolping családok – a római katolikus egyház keretében működő szervezet – a családot célozza meg. Fő céljuk az ifjúság támogatása, a tehetségek felkutatása, pályakezdésük segítése, a lelkiek mellett anyagi támogatást is nyújtva. A Gyulafehérvári Egyházmegye a würzburgi szervezettel közösen épített egy Kolping foglalkoztatási centrumot, ahol a lányok varrnak, a fiúk asztalosműhelyekben tanulják a szakmát. Nagyenyeden a Kolping család 1994-ben alakult Papp László plébános vezetésével. A nagyenyedi római katolikus gyülekezet 300 lelket számlál, a Kolping alapító tagok 24-en voltak. 2000-ben újraszervezték a Kolping családokat. A plébánián találkozókat rendeznek. Szegény gyerekeket részesítettek Kolping-csomagokban. A Kolping családok Ivóba építettek egy házat, ahol folyamatosan szervezik a programokat, jó táborozási lehetőség is van. Működik Kolping ház Szászrégenben és Medgyesen is. /Takács Ildikó: Kolping családok Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./
2006. április 11.
Papp László, aki tíz éven át volt Nagyenyed katolikus plébánosa, most ellátogatott Nagyenyedre. A mindenki által szeretett Laci atya elévülhetetlen érdemeket szerzett a nagyenyedi magyar katolikus közösség összekovácsolásában és az ősi templom felújításában. Nevéhez fűződik a kisiskolások Kairosz, a felnőttek Horgony és az idősek Alkony nevű csoportjának kialakítása és lelki vezetése. /Takács Ildikó: Lélekemelő viszontlátás Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11/
2006. július 18.
Péter Miklós lelkész-professzor, a teológiai tudományok doktora, nagyváradi egyetemi tanár a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy gyermekkorát Sepsiszentgyörgyön töltötte, majd Nagyváradra költöztek. Otthon érzi magát Budapesten, ahol a lánya él, Nagyváradon, ahol most tanít és Kolozsváron, ahol állandó lakhelye van. Református lelkész lett, Kolozsváron végezte a teológiát. 1956-ban fekete szalagot tűzött ki, amiért 14 évi kényszermunkára ítélték. Szabadulása után, amikor jelentkezett a hátralévő, hatéves késéssel letett második lelkészképesítő vizsgára, egy tanára így fogadta: na, tekergett eleget, ezután ne tekeregjen! A börtönből szabadult lelkészeket az egyházban is gyanakvással fogadták. Papp László /Nagyvárad/ püspöksége alatt nem is lehetett másként. A börtön egy darab történelem is volt. A régi magyar arisztokrácia néhány képviselőjével ismerkedett meg. Elsősorban gróf Tisza Györggyel, aki kiváló ismerője volt a 20. század magyar történelmének, bel- és külpolitikájának. /Fábián Tibor: Egy darab történelem. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 18./
2006. augusztus 12.
Miskolc-Diósgyőr református egyházközségének presbitériuma elhatározta, hogy hivatalos testvéri-baráti kapcsolatot kötnek az uzoni kálvinisták egyházával. A kapcsolatot nemrég szentesítették. Ungvári Barna András uzoni lelkipásztor elmondta, hogy Uzon volt lelkipásztorának – aki harminchárom évig, a legnehezebb időszakban szolgálta ezt a nagy gyülekezetet – lánya, Papp Lászlóné Szabó Zsuzsanna férjével Miskolc-Diósgyőrön talált családi fészekre, s az ottani református óvoda vezető óvónőjeként kezdeményezte a testvéregyházi kapcsolatot Beke György író szülőfalujának, Uzonnak református egyházával. Tavaly július végén odalátogattak az uzoniak, s most ők fogadták vendégül a magyarországi küldöttséget. /Kisgyörgy Zoltán: Új testvéregyházközség Uzonnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 12./
2007. április 2.
A külsőrekecsini gyermektáncegyüttes is fellépett a 26. alkalommal megtartott országos táncháztalálkozón és kirakodóvásáron Budapesten. A rendezvénynek a Papp László Sportaréna adott otthont. /Csángó gyerekek Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./
2007. április 19.
„Nagy a nyugtalanság a Magyar Református Egyházban. Tőkés visszaél egyházi hatalmával” – írta a Reformatorisch Dagblad tudósítója a holland reformátusok lapjának március 16-i számában. Cs. Gyimesi Éva szerint Visky S. Béla, a kolozsvári Református Hitoktatói Kar tanára, a teológiai tudományok doktora egyedül, már-már Don Quijote-i küzdelmet folytat az egyházon belüli nyilvánosság szabadságáért. Cs. Gyimesi Éva hangsúlyozta, hogy a legteljesebb átvilágítást a romániai magyar politikai elit elszabotálta, ezért példaadónak látja, hogy Visky S. Béla most az átvilágításra biztat. Cs. Gyimesi Éva szerint jelenleg „Tőkés László maga képviseli a hallgatás, sőt elhallgattatás falát, méltatlanul egykori önmaga és egyháza legjobb hagyományaihoz, hiszen lényegében – egykori hősiessége ide vagy oda – ma ő sem vizsgázik különbül demokráciából, mint előző rendszerbeli feljebbvalója, Papp László. ” Tőkés László püspök elhitetné mindenkivel, hogy „független jelölt”, „pártok felett áll”, holott úgy „focizik”, ahogyan csapatkapitánya, Orbán Viktor odaátról diktálja – írta Cs. Gyimesi Éva, hozzátéve: „Ha a Vezér Budapesten kordont bont, rögvest maga is – kicsiben, váradi méretekben – ugyanezt teszi, és közös csapatuk ifjú középcsatára, doktor Hantz, Kolozsváron rúgja az egyetemi kapufákat. Az EMNT logóján ott az Árpád-sávos zászló, meg a turulmadár. Méltók-e az egykori hőshöz és mai palástjához úgy is, mint európai parlamenti képviselő (ön)jelölthöz a nemzeti kirekesztés szimbólumai?” /Cs. Gyimesi Éva: Elkorhadt a talapzat. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 19./; Előzmény: A magyar egyetemért kiálló Hantz Pétert elbocsátották.
2007. június 4.
A falunapok keretében elhelyezték Rugonfalva református templomában ereklyeként a falu fél évszázada rejtegetett országzászlóját. A falu piros-fehér-zöld, koronás címeres zászlóját 1945-ben két helybéli férfi rejtette el a román hatóságok elől. Kérésükre 1971-ben dr. Rugonfalvi Kiss Csaba Budapestre menekítette tovább a zászlót, mert a helybéliek már nem tudták biztosítani a megőrzését. Hazahozatalát már 1990 januárjában, közvetlenül a rendszerváltás után kezdeményezte a két, azóta elhunyt rugonfalvi zászlóőrző férfi, a marosvásárhelyi fekete március miatt azonban akkor lemondtak róla. A zászlóátadás ünnepi istentiszteletének meghívott szónoka dr. Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke volt. A falunapokon a helyi műkedvelők mellett a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes is fellépett, majd Papp László 2003-ban elhunyt többszörös ökölvívó olimpiai bajnokra emlékeztek, akinek édesanyja rugonfalvi származású volt. /Kovács Csaba: Ismét Rugonfalván az országzászló. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
2007. november 12.
Meddig mehet el a politikai szerepvállalásban az egyház? Letér-e a bibliai tanítás útjáról, aki lelkészi hivatásának határait a közélet, a politika irányába is kiterjeszti? Ha az ellenzék táborába tartozunk, megengedhetőnek tekintjük a szószéki politizálást, ha az RMDSZ-szel tartunk, a bibliai tanítás közélettől való teljes elszakításának a helyességét hirdetjük. A kérdés 1989-ben, Tőkés temesvári szereplése körül is felmerült. A lelkész akkor Papp László nagyváradi püspökkel, az elnyomó hatalom kiszolgálójával került szembe. A történelem Tőkést igazolta. Márton Áront, Erdély római katolikus püspökét sem illik lehurrogni azért, mert egykor szót emelt a zsidók deportálása ellen, vagy az erdélyi magyarság sorskérdései ügyében. A kor azonban, amelyben megszólaltak, alapjaiban más volt. Nyilatkozataikban a kisemmizettek pártján, a zsarnokság ellen foglaltak állást. A kép ma már árnyaltabb. Talán azoknak van igazuk, akik – ha nem is tiltanák meg egészen az egyház, a papok közéleti szerepvállalását, de – szabályoznák a viszonyokat. /Gazda Árpád: Egyház és politika. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./
2007. december 21.
Doina Cornea a vele készült beszélgetésben elmondta, azért állt ki a kommunizmus idején, hogy az írók, az értelmiség magatartását ostorozza. Ana Blandiana, Gabriel Andreescu, Dan Desliu, Mircea Dinescu – maréknyi emberen kívül mindenki hallgatott. Doina Cornea a Szabad Európa Rádión keresztül nyilvánosságra hozott leveleiben a romániai értelmiség passzív magatartását bírálta, az emberekhez szólt, hogy győzzék le magukban a félelmet és a kishitűséget. Nagy kérdés, hogy az 1989-es forradalmat ki idézte elő. Doina Cornea szerint a Szekuritáté egy része és a hadsereg belső hírszerző szolgálatai készítették elő. És Gorbacsov is, mert meg akart már szabadulni Ceausescutól. A Szekuritáté kihasználta a Papp László volt református püspök és Tőkés László akkori temesvári lelkész közötti konfliktust. Amikor egyre több román és szerb nemzetiségű ember is kiállt Tőkés László mellett, őbenne még nem volt semmi remény. 1989. december 21-én Kolozsvár tele volt katonákkal, milicistákkal, szekusokkal. Azután Doina Cornea elindulta a főtér felé. A járdákon páncélosok álltak, feléjük irányított fegyverekkel. Másnap, 22-én egy fekete esőköpenyes fiatalember kopogott be hozzá, kérte őt, jöjjön az ortodox katedrális előtti térre, nagygyűlés lesz. Ceausescu megfutamodása után az ortodox katedrálisban megint találkozott azzal a fekete köpenyes fiatalemberrel. 22-én délután értesült arról, hogy a Nemzeti Megmentési Front (FSN) listáján ő az első, Ana Blandiana a második, Mircea Dinescu a harmadik, Ion Iliescu az utolsó. Közleményt adtak ki demokratikus elveket, magántulajdont, politikai pluralizmust hirdető programról Amikor később újra közölték a programot, már szó sem volt benne ezekről az elvekről. Most már látja, tévedett, amikor televízión keresztül lebeszélte a bukaresti fiatalokat a további tüntetésekről. Azt hazudták ugyanis neki, hogy terroristák leselkednek rájuk, tehát azt mondta: Édes gyermekeim, ne kockáztassátok az életeteket, menjetek haza, a FSN programja demokratikus, amelyet ha nem tart be, én leszek az első, aki ellenzékbe vonul. Doina Cornea /sz. Brassó, 1929. márc. 30./ a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának francia szakos tanársegéde volt, fordító, publicista, kommunistaellenes ellenzéki. 1980-ban írta meg első szamizdatkönyvét (Incercarea labirintului), majd négy, szintén szamizdatfordítást készített. 1982 és 1989 között 31 levelet tett közzé a Szabad Európa Rádió révén Ceausescu Romániájáról. Állásából eltávolították, 1989. december 22-éig megfigyelés alatt tartották. /Benkő Levente: Gyávaságunk árát fizetjük. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./
2008. március 4.
Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes fogadta azt a két tordai tanárt, akik a közelmúltban aláírás-gyűjtést szerveztek a diákok körében, amelyben azt kérték: a tizedik, illetve a tizenegyedik osztályt ne mozdítsák el a Mihai Viteazul Líceumból, azaz ne helyezzék át az ősszel induló Jósika Miklós Elméleti Líceumba. A megbeszélést követően a főtanfelügyelő-helyettes elmondta: “Bonczidai Ferenc úgy vélte, nem tájékoztatták kellőképpen az induló iskoláról, Papp László pedig kifejezte abbeli kételyét, hogy a Jósika-líceum mikortól rendelkezik a minőségi oktatás biztosításához szükséges megfelelő felszereltséggel?” – tájékoztatott Péter Tünde, aki hozzátette: “Amennyiben a tanfelügyelőséghez is eljut a két tanár kezdeményezte beadvány, megválaszoljuk. ” „A minőségi oktatást ősztől jó közösségben többnyire címzetes tanárok biztosítják a Jósika Miklós Elméleti Líceumban” – mondta a főtanfelügyelő-helyettes. /Torda. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
2008. május 23.
A TransylMania együttes 2002. június 27-én alakult Baróton. A zenekar alapítója Cseresznyés Szilamér basszusgitáros. Az együttes népdalfeldolgozásaival szeretne hozzájárulni a magyar népzenei hagyomány átmentéséhez, megismertetéséhez. A megzenésített versekkel a magyar nemzeti öntudat megerősítését szolgálják. Találkoztak a budapesti Kormorán együttessel, rájöttek, hogy közös céljaik vannak. 2003-ban közös erdélyi-székelyföldi turnét tartottak, majd megjelent az együttes első lemeze, Legyen úgy, mint régen volt címmel. A TransylMania 2004 nyarán a budapesti Testnevelési Egyetem sportcsarnokában 2000 ember előtt mutatkozhatott be, a Kormorán előzenekaraként. A koncertről a Duna Televízió felvételt készített. 2005-ben rengeteg magyarországi fellépés után a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére Budapesten a Papp László Sportarénában – több neves művész és zenekar társaságában – zenélt az együttes. 2006-ban megjelent a TransylMania El ne add az ősi házat című albuma. Az együttes részt vett több fesztiválon, mint például a Délvidéki EMI tábor, Demokrata Liget, Tusványos vagy az erdélyi EMI tábor. A zenekar május 28-án lép fel Kolozsváron. /Erdély szerelmese: TransylMania. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
